Egy munkakör vagy egy hivatal betöltéséhez az alkalmasságot legelső helyen is az mutatja meg, hogy a posztra jelölt személy képes e maga felmérni önnön alkalmasságát a feladatra. Ha valaki például virágkertész az nem vállalja el egy gépgyártó üzemegység vezetését, ha óvónő, akkor nem jelentkezik raktárvezetőnek, ha pedig történész (like me) nem állítja, hogy el tudna vezetni mondjuk egy atomerőművet (mivel nincs atomfizikus végzettsége). Ugyanez igaz az egyéb kompetenciákra is: ha valaki egész életében legfeljebb 4 ember vezetője volt, akkor nem vállal el egy országos pozíciót, ahol 150-200 ember felett kell diszponálnia. Unger Annának nem voltak ilyen kétségei önmagával szemben és épp ezzel bizonyította teljes alkalmatlanságát a feladatra. Arra a feladatra, amit CSAK jogásznak lett volna szabad elvállalnia, jelentős vezetői tapasztalattal és rutinnal. Történetesen volt is ilyen vezető a pozícira jelöltek között: Dr Ligeti Miklós. Igaz, neki akadt kötődése az óellenzékhez, azon belül is a DK-hoz. Magyar Péter és a Tisza nagy hibát követtek el Unger Anna kinevezésével és egészen biztos, hogy többet vesztettek mint nyertek az egésszel.

Ami Unger Annát illeti: bizonyosan remek szociológus és politológus, de jogügyletekben járatlan és vezetői rutinja sincs. Most majd egy 10 milliós ország fogja kivárni, míg vezetői rutint szerez végre és kiigazodik (szükségszerű hibák elkövetésén keresztül) a magyar jogrendben. De van időőőő. Azaz dehogy van.
Vajon ezt érdemli ez az ország? Ezt érdemli 3 és fél millió Tiszás szavazó? Politikai alapon, önzésből elutasított szakmailag alkalmas személy helyett egy alkalmatlan vezetőt az ország jelenleg legfontosabb hivatalának élére, mely döntés ellen az interneten sok százan, ezren, tízezren emeltek szót? Köztük jogászok, média-személyiségek és értelmiségiek is?
Hogy mit hoz a jövő a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése kapcsán? Egy nagyon lassú és vontatott működést, melyre nem lesz vevő az ország. Maga Unger Anna sietett kijelenteni egyik első nyilatkozatában, hogy 6 éven belül ne is álmodjunk ítéletekről a korrupciós ügyekben. Borítékolhatóak innentől a feszültségek a hivatal körül és a Tisza szavazótábora is hamarosan megfeleződik (ha ugyan nem következett be ez máris). Pedig szükség lenne szimpatizánsokra az elkövetkező években és majd 2029-től a következő kampány során is (már ha akar a Tisza még egy ciklust az ország élén). Alighanem ráébred majd erre Magyar Péter is.
Hogy mit kellene tenni? Rá kellene venni Unger Annát a lemondásra és kinevezni Dr Ligeti Miklóst a feladatra. Így is megmaradna sebként a Tisza-táboron az egész herce-hurca, de megindulhatna egy gyógyulási folyamat is. De ne álmodozzunk, ennek az országnak a történetéből hiányoznak a sikeres kudarc-kezelések és ha van történelmi örökségünk akkor az ez.




















A változás szelét érezhetjük 2026 márciusában, amikor minden előjel arra utal, hogy talán végre megszabadulhatunk a 16 éve tartó populista kleptokráciától. Tönkretette az országot, ellopta az emberek pénzét és mérhetetlenül meggazdagított egy kiváltságos oligarcha-kört a Fidesz-potentátok legfelső szintjét.










Forrás: 


