Mint előző posztunkban írtuk a 2026 április 12-re időzített országgyűlési választás rendszerváltó lesz, hiszen a 2011-es Fidesz-alkotmánnyal autokráciává átalakított magyar berendezkedés újra demokratikus rendszerre váltása lesz a tétje az Oroszországhoz csatlakozás kontra európainak megmaradás eldöntése mellett. 

De nézzük 1 héttel a választások előtt, milyen mandátummegosztásra számíthatunk. Az első szcenárió szerint a Tisza bár győz ugyan, nem tudja megszerezni a kétharmados többséget. Ezzel szemben a második szcenárió arról szól, hogy megszületik a hőn áhított Tiszás kétharmad.

Az ábra szerint és így szerintünk, alig 7-8 mandátumon fog múlni minden, elsősorban a kétharmad sorsa. Harmadik erőként a Mi Hazánknak van esélye bekerülni. 

***

A 2026 április 12-re időzített országgyűlési választás rendszerváltó lesz, hiszen a 2011-es Fidesz-alkormánnyal autokráciává átalakított magyar berendezkedés újra demokratikus rendszerre váltása lesz a tétje. Emellett az Eiurópához tartozás vagy orosz gyarmattá válás is terítékre kerül és eldöl hosszú időre. A választás kimenetelét illető 4 alapvető szcenárió lehetséges:

1. Teljes siker 

A Tisza megszerzi a kétharmados győzelmet, a Mi Hazánk nem jut be az országgyűlésbe, viszont bejut DK vagy a Kutyapárt elérve és teljesítve a bejutási küszöböt! A "teljes siker" verzónak a következménye: Az ország végre fejlődésnek indul, hazahozzák az EU-s pénzeket, a Fideszes tolvajokat elszámoltatják és élhetőbb lesz Hazánk (és leszakadunk végre a ruszkikról).

2. Félsiker 

A Tisza győz ugyan de csak kisebb arányban és nem kétharmaddal. Emellett pedig sajnos bejut a Mi Hazánk is. A Kutyapárt és a DK pedig kívül marad a Parlamenten. Következmény: Küzdelmes, politikai csatározásokkal teli 4 év következik, melyben Magyar Péterék folyamatos küzdelmeket vívnak a hazájukat elárulni akaró és vagyonukat, kíváltságaikat féltő Fidesz-földesurakkal. 

3. Kudarc

A Tisza veszít, de legalább bejut a DK és a Kutyapárt, a Mi Hazánkosok pedig kívül rekednek (és megszívják). Következmény: Az ország elszomorodik, négy évre teljes visszaesés követlezik minden területen. Válságos idők következnek Magyarországon, így sokan választják majd a külföldre költözést.

4. Teljes kudarc

Győz a Fidesz és ráadásként bejut a Mi Hazánk is (a Kutyák és a DK vereségével). Következmény: Magyarország autokráciából diktatúrává alakul, a fiatalság értékesebb része nyugatra vándorol. Az életszínvonal visszazuhan, az élhetőség szintje pedig az afrikai banánköztársaságok szintjére esik. Mindezeken túl kivágnak bennünket az EU-ból és Magyarország követve Fehéroroszország mintáját orosz bábállammá változik. Másodlagos fizetőeszközzé válik a Rubel. Jön a feudalizmus és a nyomor a lakosság 60-70 százaléka számára, míg a legfelső 5-10 százalék és a Fideszes földesurak rétege tovább gyarapítja vagyonát. Kiszélesedik a mélyszegénységben tengődő réteg és több milliós táborrá válik.

*** 

Demagógia: Népámítás, a tájékozatlan tömegek megnyerésére irányuló, nagyhangú, hazug ígérgetéseken és az érzelmek felelőtlen felszításán alapuló politikai manipuláció. És mi a populizmus? Ez már picit összetettebb kérdés. Posztom erről szól.

A populizmus olyan politikai eszközrendszer, mely vezetőit a népakarat képviselőinek állítja be, a népet homogén egységnek, nem pedig individumok színes halmazának tekinti, a többségi akaratot pedig korlátlan felhatalmazásnak állítja be, bármilyen önkényes politikai vagy hatalmi szándék illetve hatalmi visszaélés keresztülviteléhez. 

Eközben a populizmus egy "parazita-ideológia" is hiszen önmagában nem ad átfogó gazdasági-társadalmi programot; hanem mindig más ideológiákhoz, gazdatestekhez kapcsolódva jelenik meg (például nacionalizmushoz, konzervativizmushoz, ritkán szocializmushoz kötődve). További jellemzője a karizmatikus vezetőközpontúság, az egyszerű megosztó üzenetek küldése szavazóiknak és a "mi kontra ők" narratíva (örökös ellenség-kereséssel). Jellemző szavazótábora a kevésbé iskolázottak rétege. 

A mai populizmus egyik korai képviselője volt William Jennings Bryan mégpedig az amerikai Demokrata Párt 1896-os elnökjelöltként.

A modern korban ő használta először választási harcban a populizmus újkori eszköztárát (nyerni azonban így sem tudott). Később mégis politikai hatalomhoz jutott, mégpedig Woodrow Wilson kormányában, külügyminiszterként (1913 és 1915 között). 

Ki kell emelni, hogy a populizmusnak vanna bizony még ókori előfutárai is, például Julius Caesar, aki a Populusque Romanus, vagyis a római nép korlátlan hatalmú képviselőjének vallotta magát, egyszerre szolgálva és uralva a lakosságot, mégpedig diktátori teljhatalommal (bár tény, hogy a római plebs számára többnyire kedvező döntésekkel, rendelkezésekkel).

Később a populizmus megjelent az újkorban a jakobinus Maximilien Roberspierre pártjában (a nagy francia forradalom legvéresebb időszakában), majd az orosz narodnyikoknál bukkant fel (a XIX. század középső harmadában), még később pedig a populizmusnak olyan híres XX. századi alakjai lettek, mint Juan Perón Argentínában, Hugo Chavez Venezuelában, Orbán Viktor a jelenkori Magyarországon vagy Donald Trump napjaink Amerikájában.

A populizmus minden alkalommal látszólag a népre támaszkodott, valójában azonban a nép érdeke ellen és önnön hatalmáért cselekedett, rombolva demokráciát, jólétet és szellemi fejlődést. Mindenhol egy szűk hatalmi kört és elitet gazdagított meg és egy úgynevezett oligarcha-rendszert teremtett, melyben a kivételezett kevesek gazdasági és politikai befolyással egyszerre rendelkeztek.

Minden alkalommal, nagyon nehéz volt megszabadulni tőle a történelem során, mert a populizmus természeténél fogva kapaszkodik foggal-körömmel a hatalomhoz.

***

A változás szelét érezhetjük 2026 márciusában, amikor minden előjel arra utal, hogy talán végre megszabadulhatunk a 16 éve tartó populista kleptokráciától. Tönkretette az országot, ellopta az emberek pénzét és mérhetetlenül meggazdagított egy kiváltságos oligarcha-kört a Fidesz-potentátok legfelső szintjét.

***

A horror sajátos műfaj mert a rettegésre épül, arra az érzésre amikor önmagunkat biztonságba tudva rémüldözhetünk egy elképzelt történeten, miközben sokkoló képsorokat bámulunk. A világ legelső horrorfilmje egyéblént 1928-ban készült Terror címmel. Egyes pszichológusok szerint a rettegés iránti vágy evolúciós gyökerekkel bír, hiszen az állatvilágból kiemelkedésünktől kezdődően évmilliókon keresztül mindennapjaink része volt a rettegés, kezdetben a ragadozóktól, később pedig a járványoktól, háborúktól, felkelésektől és a hatalmaskodó elnyomóktól. A horror egy idős tehát valójában az emberiséggel. A modern korra azonban eltűnt, elkényelmesedtünk és ma már csak attól kell féljünk, hogy lekéssük e a buszt vagy hogy kimaradunk e a béremelésből (diákként sikerül e a dolgozatunk). EZT a hiányt akarjunk önkéntelenül is pótolni a horrorok megnézésével, amikor tényleges veszély nélkül is átélhetjük a félelmet.   

Ami a TOP - 12 legjobb horrorfilmet illeti: a lista nyilván szubjektív, hiszen mindenki mástól parázik. Vannak akik a szellemvilágtól félnek, másokat csak a szörnyes filmek indítanak be és sokan a véres - mészárolós dolgoktól irtóznak és rettegnek. Felsorolásomból kihagytam a slasher horrorokat, mert szerintem az már egy kicsit más műfaj. Nézzük tehát a listát.

12. Fűrész franchise

Forrás: puliwood.hu

11. Nyolcadik utas a halál (és Alien franchise)

Forrás: 395nap365film.blog.hu  

10. A dolog (1982)

Forrás: joblo.com 

9. A 28 héttel később (2007)

Forrás: port.hu 

8. Motel franchise

Forrás: filmtett.ro 

7. A texasi láncfűrészes (2003) 

6. Halloween 4. (1988) és a Haloween franchise 

Forrás: imdb.com

5. Ideglelés Csernobilban 

Forrás: port.hu

4. A barlang (2005)

Forrás: screenrant.com

3. Amikor kialszik a fény

Forrás: 24.hu

2. Sinister

Forrás: thecriticalcritics.com

1. Démonok között franchise

 Forrás: lexpress.fr

Ha horror-kedvelő vagy és akad itt olyan, amit még nem láttál, ajánlom megtekintésre, illetve a komment szekcióban várom a te ajánlásaidat is. 

A Mission Impossible legelső része 1996-ban került a mozikba Brian de Palma rendezésében. Tom Cruise ideálisnak hatott a bárhová bejutni képes, akrobatikusan ügyes, profin verekedő és mesterien célzó különleges ügynök Ethan Hunt szerepében. Aki mellesleg az álcázás nagymestere is, különleges maszkjaival. Az első nagy sikert újabb és újabb részek követték: már 2000-ben jött a MI-2, majd 2006-ban a MI-3 (mely személyes nagy kedvencem). A negyedik résztől összeszokott kis csapat is létrejött már Ethan Hunt körül, bár bizonyos cserélődések is zajlottak. Állandó tag lett az Impossible Mission Force-ban Luther (Ving Rhames) a legelső résztől, Benji (Simon Pegg) a harmadik epizódtól, Brandt ügynök (Jeremy Renner) a negyedik fejezettől és Ilsa (Rebecca Ferguson) az ötödik felvonástól kezdődően.

Forrás: youtube-Buzzz Reels

A főgonoszok, akik ellen Hunt csapata időről időre fellép töbnyire az emberiséget fenyegető nagy formátumú karakterek, jelentős vagyonnal és magánhadsreggel. A legelsőben még kettőskémek a legfőbb rosszak, a másodikban már egy halálos vírussal üzletelő nemzetközi bűnöző (Sean Ambrose), a harmadikban egy gátlástalan fegyverkereskedő (Owen Davian), a negyedikben egy atomtudós-terrorista (Kurt Hendricks), az ötödikben egy korábbi MI ügynök és a Szindikátus nevű szervezet egyik tagja (Solomom Lane), a hatodikban pedig egy CIA ügynök aki egy másik szervezet, az Apostokol tagjaként tör világpusztításra (Henry Cavill). És el is érkeztünk a formabontó hetedik epizódhoz, melyben most először a főgonosz maga az AI (a mesterséges intelligencia). Emberi segítője is akad persze: Gabriel (Esai Morales). 

A hetedik rész lendületes, gyors tempójú, látványos és színvonalas jelenetekkel teli akció-orgia mely ugyanakkor megragadja keratív fantáziánkat is, hiszen a mesterséges intelligenciával való harc talán egyszer valóban az emberiség jövőjét jelenti majd. Ugyanakkor hozzá kell tegyük azt is, hogy egy ennyire megfoghatatlan, testetlen és virtuális ellenfél erősen levon a hagyományos élvezhetőségi szintből. Míg eddig hús-vér ellenfelekkel kellett a hősöknek megküzdeniük, akiknek volt stílusuk és hatalmuk, addig most egy megfoghatatlan és stílustalan entitás a főgonosz. 

Kérdés az is, hogy vajon reális ellenfél az AI? Valóban előfordulhat az a helyzet, ami a Mission Impossible 7. és várhatóan 8.részében is látható majd, hogy szövevényes terveket sző az emberiség ellen? Nem élvezetesebb ha régies módon valódi emberi lény a pozitív hős legfőbb ellenfel? A válasz persze erősen szubjektív, ám május 22-én a legújabb, 8. rész premier-bemutatójakor kiderül. Én a magam részéről alig várom.

Most, hogy a második részre várunk (melyet már pénteken láthatunk is a legnagyobb streaming szolgáltatónál), érdemes foglalkozni kicsit az eredeti fejezettel is. A platform egy 2019-es spanyol horror, mely nem elsősorban látványvilága, hanem témája miatt érdemli ki a horror besorolást. Annak idején, amikor megjelent, nagy port kavart a sztori és Galder Gaztelu-Urrutia rendezése.

A kép forrása: IMDb.com

Mi is a sztori? Adott egy 200 emeletnél is mélyebb, föld alá ereszkedő épület, mely egymás alatti szobákból áll. A helységek között egy központi akna csupán az összeköttetés, melyben egy platform mozog le és fel, mindig ételt szállítva. Csakhogy a legfelső szinten élők többnyire mindent megesznek róla, így minél lejjebb kerül valaki, annál kevesebb élelemhez juthat a platformról. A legalsó szinteken már mindenki éhezik és vagy öngyilkosságba menekülve leveti magát a végtelennek tűnő akna legaljára vagy őrületes szenvedéseket megélve vegetál vagy olyasmire vetemedik, amit emberi lény ritkán: megöli és megeszi társát. Mert hogy minden szinten két ember kerül elhelyezésre, két ággyal. 

A lakók önszántukból kerülnek az épület valamelyik szintjére, pénzért vagy egyéb előnyökért vállalva a megpróbáltatásokat. Így tesz Goreng is (Ivan Massagué), a film főszereplője. A szabályok között van két fontos kiegészítés is: mindenki hozhat magával egy tárgyat, és el kell fogadnia, bizonyos időközönként egy másik szintre kerülhet (akár legalulra is, ahol nagyon nehezen élhető túl már pár nap is a már elmondottak miatt). A társa a 78 éves, de szívós és kegyetlen Trimagasi (Zorion Eguileor) eleinte segíti Gorenget ám később szembefordul vele, táplálékok látva cellatársában. Az ő behozott tárgya egy hatalmas kés, melynek éle szinte soha nem kopik el és amellyel komoly fenyegetést jelent Gorengre. 

A kép forrása: nowtoronto.com

Kimondottan sok a filmben a gusztustalanság, és sajnos akadnak logikai bukfencek is, néhány nehezen hihető dologgal együtt. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a Platform valójában egy társadalomkiritika is, melyben az akna az egymás alatt elhelyezett emberekkel a modern országok társadalmát jelképezi. A legfelül lévők mindent megkapnak és önzésükkel az alattuk lévő nyomorát használják ki. 

A Platformot csak erős idegzetűeknek (és erős gyomrúaknak) ajánljuk, akik úgy ülnek le elé, hogy felkészülnek az erős hatásokra és időnként sokkoló jelenetekre. Mégis az alapötlet miatt 4 csillagot adunk rá, és nagyon várjuk a pénteken megjelenő második részt is, melyről szintén írni tervezünk majd.

Az indiai származású, de Londonban született és Angliában élő Dev Patel a főszereplője és rendezője is a 2024-es Monkey Man című akció-thrillernek, mely nagy port kavarva lett megosztó filmsiker szerte a világban. A legtöbb helyen mint az indiai John Wick került az újságok filmrovatába, noha alapjaiban másról szól a film. A készítő az a Dev Patel, aki a Gettómilliomossal robbant be a filmvilágba 2008-ban, óriási sikert aratva. A Majomemberben egy hétköznapinak tűnő fickót alakít, ő a Kid, aki egy indiai nagyvárosban tengődik, egyszerre több helyen dolgozva és munkái mellett szabad-öklű bunyókat vállalva. A 188 centis, szikár, hórihorgas férfi majom maszkban küzdve próbál némi mellékeshez jutni, ám valójában afféle élő bokszzsáknak használják a mérkőzéseken, hogy vereségeivel naggyá tegye az éppen aktuális bajnokot.

A kép forrása: scotsman.com

Miközben látjuk a 30-as éveiben járó Kid mindennapjait, nyomorgását és agyonhajszolt életmódját az is körvonalazódik előttünk, hogy készül valamire, mégpedig valami nagy dobásra, néhány befolyásos és nagyhatalmú személy megölésére. Egyikük egy közismert politikus, másikuk pedig rendőr (mi több rendőrparancsnok). A két embert Kid egy régi esetért okolja, ami édesanyja halálát okozta, így eldönti mindenáron való megölésüket. Nincs azonban könnyű dolga, hiszen sokan őrzik mindkettőjüket és először rá is farag elsietett akciójára. A rendőrparancsnok Rana (Sikandar Kher) közelébe férkőzik ugyan és meg is támadja a WC-ben ám hezitál mielőtt lelőné, így véres verekedéssé majd üldözéssé fajul akciója. Rana minden testőre és embere a nyomába ered.

Láthatunk rengeteg bunyót, egyre többet ahogyan előrehalad a cselekmény, mégpedig villámgyors ütésekkel, ázsiai harcművész küzdelmekkel (karate, kung-fu, silat elemekkel). Patel a verekedéseket egyébként Brahim Achabbakhe (Brahim Chab) francia-marokkói fekete-öves aikido és karate mester segítségével gyakorolta be, aki a film harcművész koreográfusa lett. Patel egyébként hazájában az Egyesült Királyságban maga is fekete övet ért el taekwondoo-ban, így "valamicskét" alapból konyított a film előtt is a harcművészetekhez.

A kép forrása: reddit.com

Achabbakhe egyébként nyilatkozott a John Wick - Majomember filmek párhuzamáról is a harcművészeti vonatkozásokat vizsgálva és kiemelte: szerinte kevéssé lehet hasonlóságot vonni, hiszen míg Wick főleg Judo és Jiu-Jitsu fogásokkal harcol, addig a filmbeli Kid (vagyis Patel) karate és kung-fu ütéskombinációkat használ. Visszatérve a film cselekményére:

Bár Kidet szinte félholtra verik sikertelen támadása után, de nem adja fel és egy buddhista közösségnél húzza meg magát, ahol azonnal a segítségére sietnek. Ez a rész a fordulópont a férfi történetében, mert új környezetében megerősödik, edzésbe kezd és újrakezdi bosszú-hadjáratát. Nagyon tetszett a sztoriban, hogy az egész végtelenül nyers és nem egy amerikanizált superman benne a főhős, hanem egy hibázó, sérülni is képes, esendő figura, akibe hihetetlen küzdőszellem lakozik. A Dev Patel által megformált fickó felkelti a néző érdeklődését, noha nagyon keveset tudunk meg róla. Mégis ösztönösen drukkolunk neki főleg látva hibázásait, és peches malőrjeit. A sok melléfogás mintegy felvezeti Kid buddhista-közösségbeli életszakaszát, ahol megtanulja a türelmet az ottani szent embertől, akit mindenki úgy hív Alpha (Vipin Sharma).

A zárás véres de igazságot hozó, miközben megajándékozza a nézőt azzal a zárógondolattal, hogy a végsőkig elszánt küzdeni akarás mindig meghozza gyümölcsét. Bár néha hosszabb és tekervényesebb úton, mint szeretnénk.

A kép forrása: nbcnews.com

Ami a film stílusát illeti, két jelző juthat eszünkbe: vad és véres. Kapunk ugyanis véres bunyókat - melyek közül a legjobbak nem a ringben láthatóak, hanem Kid bosszúhadjárata során (az utcán, éttermekben és kb mindenhol ahol üldözőbe veszik) - és láthatunk ugyancsak véres lövöldözéses harcokat, pörgős hajszákat. Mindezekhez egy tipikus ázsiai, nyüzsgő kissé lepusztult és koszos indiai környezet társul, ami fokozza a küzdelmek átélhetőségét.

Értékelésem a film különleges atmoszférája és önálló stílusa miatt a Mafab felületén alkalmazott 5 fokozatú értékelés szerint erős 4 csillag sőt 4,5 mert szerintem értékelni kell a kliséktől való eltérést, ha olykor-olykor egy rendező ilyesmivel próbálkozik.

A TOP-10 horror-lista összeállításában többen vettünk részt, mindannyian nagy horror rajongók vagyunk, akik a horror műfajon belül más-más területeket (stílusokat) szeretünk. Egyikünk kifejezetten a szellem-túlvilág-démon téma nagy kedvelője, másikunk a szörnyes feldolgozásokat részesíti előnyben és van zombis illetve trancsírozós horror-fan is a csapatban. Mert a horror-műfaj valóban nagyon szerteágazó világ, számtalan stílussal. A végső listára így többféle típusú film került fel. Ami összeköti a lista minden elemét, az a hamisítatlan horror-hangulat, mely egyszerre kelt rettegést és izgalmat illetve okoz kíváncsiságot és meglepődést (esetleg meghökkenést) a nézőben. Mert ezek az elemek teszik szerintünk érdekessé és minőségivé a jó horrorokat. És most nézzük a listát:

10. Hívatlanok (2008)

A kép forrása: sfilm.hu

Bryan Bertino 2008-as horror-filmje, a The Strangers a "kevesebb több" jegyében készült, mivel inkább nyomasztó és ijesztő légkörével, mintsem véres jeleneteivel okoz álmatlan éjszakákat nekünk.  Az alaptörténet nem túl bonyolult, viszont az idegenek ("hívatlanok") váratlan felbukkanásai, kegyetlenkedései és teljesen érthetetlen gyilkolászás-vágya felpörgetik az egészet. Az elhagyatott nyaralóban átmenetileg megszálló fiatal párra ugyanis hátborzongató idegenek támadnak. A főszereplők Liv Tyler és Scott Speedman hitelesen alakítják az áldozati szerepre szánt fiatalokat. Az utolsó percekig izgulhatunk hőseinkért.

9. A nyolcadik utas a halál (1979) - Alien sorozat

A kép forrása: polygon.com

Nagy klasszikus ez a több, mint 40 éves horror, mely világszerte népszerű franchise elindítója lett annak idején. Az Alien külső kivitelezése zseniális, megérdemelten kapott érte Oscart H.R.Giger. A sikert nem is mutathatná semmi jobban, mint hogy további 7 epizód is világsiker lett a savas vérű, banán-fejű, gyilkos lények történeteiből. Óriásit ment A bolygó neve halál (1986), az Alien 3 (1992), a Feltámad a halál, Alien 4 (1997) és még a versus részek is (Alien vs. Predator 1-2 [2004/2007]). A zseniális rendező, Ridley Scott is kedvet kapott, hogy beszálljon egy kis Alienezésre, így a Prometheust (2012) és a Covenantot (2017), már ő készítette. Ami a részek értékelését illeti, az Arguser blog ezzel a rangsorolással ért egyet.

8. Fűrész filmek (2004 - 2021)

A kép forrása: relyonhorror.com

Ki hitte volna 2004-ben a legelső Fűrész film bemutatója idején, hogy további 9 rész készül majd Jigsaw "csapdáiról" a frászt hozva újabb és újabb generációkra (és hogy 2023-ban a tizedik epizódot várjuk majd). A fűrész franchise kétségtelenül tarol a rajongóknál és senki nem tudja miért ez a nagy népszerűség. Talán a bevezetőben említett "meghökkenés" vágya és a kíváncsiság a trükk, hiszen minden Fűrész epizódban azt nézhetjük végig, hogy John Kramer, Jigsaw (Tobin Bell) milyen elmebeteg csapdákat állít kiszemeltjeinek, melyekből csak önmagukat megölve (vagy legalábbis testüket végzetesen megkínozva) szabadulhatnak.

7. Motel filmek (2005-2011)

A kép forrása: fantasticfacts.net

Sokan a "nagyon beteg" kategóriába sorolják a Motel (Hostel) filmeket, pedig éppen realitásuk miatt olyan ütősek. Mert miért ne lehetne egy korrupt Kelet-európai országban (és itt most kivételesen nem Magyarországra, hanem a kevésbé korrupt Szlovákiára esett a készítők választása) ne működhetne egy különleges szervezet, mely kínzásokra vágyó milliomosoknak nyújt speciális szolgáltatásokat. A perverz gazdagok itt kiélhetik szadista hajlamaikat és büntetlenül kínozhatnak meg elfogott turistákat, akikek nyomtalanul eltüntet a szervezet. Sikerre ítéltetett az ötlet, máig 3 rész is elkészült belőle (2006, 2007, 2011) mind siker lett.

6. 28 héttel később (2007)

A kép forrása: port.hu

A zombis filmek között talán ez az alkotás a leginkább "horror-szerű". Juan Carlos Fresnadillo beelőzve a Kaptár filmeket egy izgulós horrort tett le a rajongók elé 2007-ben. Ezúttal a britek készítettek látványos megoldásokat, angol helyszínekkel (a kiürült Londonban) az amerikai Jeremy Renner bevonásával. Ezúttal a veszettség zombi-vírusa hihetően terjed el a világban és a középpontban álló család kálváriája is reálisnak tűnik. Robert Carlyle kiemelkedőt nyújt apaként, menekülőként, sőt a végén gyilkológépként is. Az egész végig izgalmas és fordulatos. Többször nézős, hátborzongató jelenetekkel teli horror.

5. A texasi láncfűrészes (2003)

A kép forrása: dossierkfilm.be

A trancsírozós horrorok közül a 2003-as Texasi láncfűrészest választottuk a listára, mert beelőzte nálunk a Péntek 13 és Halloween filmeket, melyekkel nekünk a hitelesség-faktor mindig is nagyon nagyon problémás volt. A 2003-as változat (melynek tök ugyanaz a címe, mint a tavalyi verziónak) sokkal jobb, mint a 2022-es új feldolgozás és nem csak a gyönyörű Jessica Biel miatt (aki kétségtelenül üde színfoltja a 2003-as résznek), hanem mert egyszerűen jobb a rendezés és sokkal hihetőbbek a jelenetek is. Dicséret és elismerés Marcus Nispel rendezőnek illetve az egész stábnak (Jessicával együtt).

4. Amikor kialszik a fény (2016)

A kép forrása: consequence.net

Méltatlanul alábecsült horror, pedig valóban hatásos jelenetekkel van tele, melyek garantáltan bennünk maradnak egy ideig. Már a nyitójelenet is kőkemény: adott egy rémisztő nőalak, mely csak félhomályban látszódik és állandóan megjelenik, ha egyszer kipécézett bennünket. Néha, a film második felében azért láthatjuk kicsit pontosabban is és kijelenthetjük: az egyik legjobb sminkmesteri munka a kialakítása. A film egyik főszereplője, a gyönyörű Teresa Palmer, aki ezzel a filmmel egy újabb műfajban mutatja meg tehetségét. Bár a fegyvertelen katonában is elismerésre méltó az alakítása. A Lights Out a leginkább alulértékelt horror szerintünk.

3. A barlang (2005)

A kép forrása: scarystudies.com

A The Descent előbb 2005-ben, majd 2009-ben lepte meg a horror-rajongókat félelmetes és vérengző barlangi szörny-embereivel, akik lecsapnak a barlangi mászásra vállalkozó lány-csapatokra. Azaz a második részben már az őket felkutatni próbálókra is. Az első részt Neil Marshall, a másodikat pedig Jon Harris rendezte. Ha a hihetőséget nézzük, az első a jobb, ha a véresebb és ijesztőbb a részt keressük, akkor a másodikra szavazunk. Nagyon jó a két főszereplő: Scauna Macdonald és Natalie Mendoza. Ennél a filmnél jegyeznénk meg: úgynevezett trogloditák (barlangi emberek) léteztek a történelemben. Hogy kihaltak e? Nos, tartózkodjunk bizonyos barlangok túlzott átkutatásától. :)

2. Démonok között (2013)

A kép forrása: highschool.latimes.com

A The Conjuring azokat is padlóra küldi, akik egyébként nem túl ijedősek és jól bírják a horror jeleneteket (ide soroljuk önmagunkat is). Legalábbis rögtönzött kis közvélemény-kutatásunk ezt mutatta, amikor utána-érdeklődtünk horror-kedvelő internetes közösségünkben, hogy milyen vélemények alakultak ki a Démonok között -ről. Az alapsztori igaz történet (bár ezt nem mindenki hiszi el), mindenesetre James Wan rendezése hátborzongató hangulatot teremt. A nem e-világi lények által kipécézett, Rhode Islandi Perron család szörnyű napok él át, így elhívja a démonűzéssel foglalkozó Warren házaspárt. A küzdelem megindul és izgalmakat, illetve borzongást hoz mindenki számára.

1. Sinister (2012)

A kép forrása: LINK

Listán első helyezettje a Sinister, Scott Derrickson rendező és Ethan Hawke főszereplő közös produkciója, 2012-ből. Sokrétű a történet is, ám ami igazán érdekessé teszi a végeredményt az a rendezés. Fokról fokra emelkedik ugyanis a feszültség, az egyre meghökkentőbb fordulatoktól. Ellison (Ethan Hawke) ugyan írni szeretne a hatalmas elhagyatott házban (ahová családjával érkezik), ám végül a ház borzalmas titkaival kezd el foglalkozni, míg egyszer csak rájön arra, hogy a ház történetének foglya lett. És még valami másnak is: egy megfoghatatlan entitásnak, mely az életére tör. Kapunk rejtélyeket, izgalmat, meghökkenést és egy olyan nyomasztó atmoszférát, melyet alig tud legyőzni kíváncsiságunk arra vonatkozóan, hogy végre megtudjuk: mi ez az egész.