Argus

Unger Anna maga bizonyította be alkalmatlanságát

2026. augusztus 29. - Argus_

Egy munkakör vagy egy hivatal betöltéséhez az alkalmasságot legelső helyen is az mutatja meg, hogy a posztra jelölt személy képes e maga felmérni önnön alkalmasságát a feladatra. Ha valaki például virágkertész az nem vállalja el egy gépgyártó üzemegység vezetését, ha óvónő, akkor nem jelentkezik raktárvezetőnek, ha pedig történész (like me) nem állítja, hogy el tudna vezetni mondjuk egy atomerőművet (mivel nincs atomfizikus végzettsége). Ugyanez igaz az egyéb kompetenciákra is: ha valaki egész életében legfeljebb 4 ember vezetője volt, akkor nem vállal el egy országos pozíciót, ahol 150-200 ember felett kell diszponálnia. Unger Annának nem voltak ilyen kétségei önmagával szemben és épp ezzel bizonyította teljes alkalmatlanságát a feladatra. Arra a feladatra, amit CSAK jogásznak lett volna szabad elvállalnia, jelentős vezetői tapasztalattal és rutinnal. Történetesen volt is ilyen vezető a pozícira jelöltek között: Dr Ligeti Miklós. Igaz, neki akadt kötődése az óellenzékhez, azon belül is a DK-hoz. Magyar Péter és a Tisza nagy hibát követtek el Unger Anna kinevezésével és egészen biztos, hogy többet vesztettek mint nyertek az egésszel. 

ungeranna.jpg

Ami Unger Annát illeti: bizonyosan remek szociológus és politológus, de jogügyletekben járatlan és vezetői rutinja sincs. Most majd egy 10 milliós ország fogja kivárni, míg vezetői rutint szerez végre és kiigazodik (szükségszerű hibák elkövetésén keresztül) a magyar jogrendben. De van időőőő. Azaz dehogy van.

Vajon ezt érdemli ez az ország? Ezt érdemli 3 és fél millió Tiszás szavazó? Politikai alapon, önzésből elutasított szakmailag alkalmas személy helyett egy alkalmatlan vezetőt az ország jelenleg legfontosabb hivatalának élére, mely döntés ellen az interneten sok százan, ezren, tízezren emeltek szót? Köztük jogászok, média-személyiségek és értelmiségiek is? 

Hogy mit hoz a jövő a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése kapcsán? Egy nagyon lassú és vontatott működést, melyre nem lesz vevő az ország. Maga Unger Anna sietett kijelenteni egyik első nyilatkozatában, hogy 6 éven belül ne is álmodjunk ítéletekről a korrupciós ügyekben. Borítékolhatóak innentől a feszültségek a hivatal körül és a Tisza szavazótábora is hamarosan megfeleződik (ha ugyan nem következett be ez máris). Pedig szükség lenne szimpatizánsokra az elkövetkező években és majd 2029-től a következő kampány során is (már ha akar a Tisza még egy ciklust az ország élén). Alighanem ráébred majd erre Magyar Péter is. 

Hogy mit kellene tenni? Rá kellene venni Unger Annát a lemondásra és kinevezni Dr Ligeti Miklóst a feladatra. Így is megmaradna sebként a Tisza-táboron az egész herce-hurca, de megindulhatna egy gyógyulási folyamat is. De ne álmodozzunk, ennek az országnak a történetéből hiányoznak a sikeres kudarc-kezelések és ha van történelmi örökségünk akkor az ez. 

argus_produkcios_iroda.jpg 

A Tisza valójában nem akar elszámoltatást!

A magyar országgyűlés Unger Anna politológust választja meg a frissen megalakuló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Túl azon, hogy Dr Ligeti Miklós lett volna a megfelelő szakmai döntés (hiszen jogász és a korrupciós ügyekben igencsak jártas), az is kiderült a hölgy megismerésével, hogy esze ágában nincs elsietni az oligarchák elleni pereket. Egyik nyilatkozatában azt mondta: hat éven belül biztosan nem lesznek jogerős ítéletek. Vagyis EBBEN a ciklusban egyetlen fideszes közpénz-tolvajt és oligarchát nem fognak elítélni. Ha pedig 2030-ben veszít a Tisza és egy másik párt kezébe kerül az ország vezetése, akkor ezeket a perek egészen biztosan leállítják majd. Vagyis az elszámoltatás most is (mint az 1989-es rendszerváltást követően) elmarad.

unger_anna_kep.jpg

Unger Anna. A kép forrása: portfolio.hu

Mi lehet a dolog hátterében? Két dolog: az egyik a félelem attól, hogy a perek során Magyar Péter is besározódik, a másik pedig a félelem attól, hogy a perek fordítva sülnek el és éppen hogy megerősödik majd a Fidesz az eljárások végére. Ha ugyanis Orbánt például meghurcolnák és bilincsben hallgatnák ki, könnyen lehet, hogy hívei körében mártírként tűnne fel, aki ellen a gonosz hatalom fellép. Ez szimpátiát kelthetne iránta és növekedne a híveinek száma. Viszont a perek nélkül gyanúsítgathatnák továbbra is lopásokkal és szépen lassan elolvadna maradék népszerűsége is, lassan elfeledkeznének róla az emberek. 

Túl nagy a kockázat tehát a Tisza számára a perekben, legalábbis így gondolhatják a Tisza csúcsvezetői. Valójában tévednek, mert ügyes és talpraesett illetve elszánt jogászok és könyvelők gyorsan ki tudnák deríteni az Orbán - Rogán - Lázár vagyonok mögött meghúzódó szabálytalanságokat. Csak ez baromi nagy munka volna és az előbb említett kockázatokat is magában hordozná. A Tisza viszont nem akar kockáztatni, de azt sem meri meglépni, hogy ne tegyen semmit, ha egyszer beígérte nagy dirrel-durral a választások előtt, hogy lesznek elszámoltatások. Így elhúzódó jogi eljárásokat indítanak (valószínűleg csak a kisebb oligarchák ellen) ítéletek nélkül. Így nem érheti őket az a vád, hogy nem teljesítették választási ígéretüket de félniük sem kell a felsorolt kockázatoktól.

(Zárójelben jegyzem meg reméljük nem igaz a Mellár Tamás által felvetett verzió, miszerint alkut kötött a Tisza és a Fidesz: utóbbi átadja békésen a hatalmat, cserébe a Tisza nem firtatja a Fidesz-vezetők korrupciós ügyeit és elmarad az elszámoltatás. Én ennyire messzire nem mennék, de ahogy a mondás tartja bármi lehet és nem zörög a haraszt ha nem fújja a paraszt.)

Akárhogyan is de nem túrl fair játék a Tiszától az elszámoltatások elhúzása vagy teljes elhalasztása, főleg a szavazóikkal szemben de talán úgy hiszik még mindig ez a kisebbik rossz a számukra. De ebben is tévednek, mert így mindkét oldalon - vagyis saját szavazóik körében és a Fidesz-szavazók közt is -  népszerűtlenekké fognak válni. 

argus_produkcios_iroda.jpg

Ki legyen az új köztársasági elnök?

A köztársasági elnök a nemzet egységének szimbóluma, ideális esetben köztiszteletben álló személy, aki képviselni tudja hazánkat mindenhol. Sólyom Tamás távozása után a médiában több név is felmerült. Blogunk és az Argus-közösség három személyt tart a legalkalmasabbnak a tisztség betöltésére.

kozt_elnokjeloltek.jpg

Hadházy Ákos sokszorosan bizonyította, hogy a korrupció elleni harc legelszántabb képviselője és az Orbán-rezsim ledöntésének egyik legaktìvabb harcosa. Bárándy Péter köztiszteletben álló jogász, az Ügyvédkör támogatottja és az Orbán-rendszer nagy kritikusa. Végül Romsics Ignác korunk egyik legnagyobb történésze, számtalan értékes könyv szerzője és a demokrácia feltétlen híve.

Mi azt javasoljuk: a parlament hármójuk közül válasszon új köztársasági elnököt!

Ismert a Tisza-kormány névsora

Április 30-án az utolsó két miniszteri tárca leendő felelősének neve is nyilvánosságra került, így velük teljessé vált a 16 miniszterből és Magyar Péterből álló új magyar kormány. Nézzük tehát kikből is áll:

kormany_tisza_2026.jpg

Ami azonnal feltűnhet: a tagjai hozzáértő szakemberek nem pedig pártkötődésű politikusok, akik a leendő miniszterelnök baráti és bizalmi köréből kerültek ki (mint ahogyan a Fidesznél láttuk annyi éven át és ahogyan azt Orbán Viktor csinálta 1998 és 2002 között majd 2010 óta). Egyetlen kivétel az igazságügy-miniszteri tisztségre jelölt Melléthei-Barna Márton, aki Magyar Péter sógora. Viszont itt ki kell emelnünk, hogy feladatköri május 9 után a lehető legtöbb bizalmat igényli, hiszen ő lesz felelős az elszámoltatási perekért (már ha lesznek ilyenek [reméljük igen]) mint ahogyan az egész igazságszolgáltatási strukrúra átalakítása és a régi rendszerből megörökölt dolgok megtisztításáért is ő felel majd. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen pozícióba egy régi harcostárs és bizalmas lehet csak a jó választás. 

A másik érdekesség, hogy széles spektrumból láthatunk miniszter-jelölteket és akad köztük több név is, aki az előző rendszerben is felelős tisztséget viselt. Ezt lehet rossznak vagy épp hasznosnak is tekinteni. 

Az újonan kinevezett minisztereknek fontos feladatuk lesz beváltani a választási ígéreteket, működtetni az országot és demokratikusabbá tenni hazánkat. Mindezeken túl pedig ott van még az alaptörvény módosítás fellelőssége  és az említett elszámoltatás keresztülvitele.

argus_produkcios_iroda.jpg

 

Mandátumbecslés 1 héttel választások előtt

Mint előző posztunkban írtuk a 2026 április 12-re időzített országgyűlési választás rendszerváltó lesz, hiszen a 2011-es Fidesz-alkotmánnyal autokráciává átalakított magyar berendezkedés újra demokratikus rendszerre váltása lesz a tétje az Oroszországhoz csatlakozás kontra európainak megmaradás eldöntése mellett. 

De nézzük 1 héttel a választások előtt, milyen mandátummegosztásra számíthatunk. Az első szcenárió szerint a Tisza bár győz ugyan, nem tudja megszerezni a kétharmados többséget. Ezzel szemben a második szcenárió arról szól, hogy megszületik a hőn áhított Tiszás kétharmad.

mandatum_becsles_apr6.jpg

Az ábra szerint és így szerintünk, alig 7-8 mandátumon fog múlni minden, elsősorban a kétharmad sorsa. Harmadik erőként a Mi Hazánknak van esélye bekerülni. 

A közvéleménykutató cégek is megosztottak: a kormányközeli kutatók (megjelölve a táblázatban) Fidesz győzelmet prognosztizálnak (legnagyobb fölénnyel az Alapjogokért Központnál), míg az ellenzéki cégek egyértelmű, sőt többnyire kétharmados Tisza diadalt jósolnak.

tablazat_kozv_kutatasok.jpg

Szorosabb végeredmény előrejelzésével (de Tisza győzelemmel) csak az IDEA és a Závecz állt elő. 

***

A választások 4 kimenetele

valasztasok2026.jpg

A 2026 április 12-re időzített országgyűlési választás rendszerváltó lesz, hiszen a 2011-es Fidesz-alkormánnyal autokráciává átalakított magyar berendezkedés újra demokratikus rendszerre váltása lesz a tétje. Emellett az Eiurópához tartozás vagy orosz gyarmattá válás is terítékre kerül és eldöl hosszú időre. A választás kimenetelét illető 4 alapvető szcenárió lehetséges:

1. Teljes siker 

A Tisza megszerzi a kétharmados győzelmet, a Mi Hazánk nem jut be az országgyűlésbe, viszont bejut DK vagy a Kutyapárt elérve és teljesítve a bejutási küszöböt! A "teljes siker" verzónak a következménye: Az ország végre fejlődésnek indul, hazahozzák az EU-s pénzeket, a Fideszes tolvajokat elszámoltatják és élhetőbb lesz Hazánk (és leszakadunk végre a ruszkikról).

mandatumok.jpg

2. Félsiker 

A Tisza győz ugyan de csak kisebb arányban és nem kétharmaddal. Emellett pedig sajnos bejut a Mi Hazánk is. A Kutyapárt és a DK pedig kívül marad a Parlamenten. Következmény: Küzdelmes, politikai csatározásokkal teli 4 év következik, melyben Magyar Péterék folyamatos küzdelmeket vívnak a hazájukat elárulni akaró és vagyonukat, kíváltságaikat féltő Fidesz-földesurakkal. 

3. Kudarc

A Tisza veszít, de legalább bejut a DK és a Kutyapárt, a Mi Hazánkosok pedig kívül rekednek (és megszívják). Következmény: Az ország elszomorodik, négy évre teljes visszaesés követlezik minden területen. Válságos idők következnek Magyarországon, így sokan választják majd a külföldre költözést.

4. Teljes kudarc

Győz a Fidesz és ráadásként bejut a Mi Hazánk is (a Kutyák és a DK vereségével). Következmény: Magyarország autokráciából diktatúrává alakul, a fiatalság értékesebb része nyugatra vándorol. Az életszínvonal visszazuhan, az élhetőség szintje pedig az afrikai banánköztársaságok szintjére esik. Mindezeken túl kivágnak bennünket az EU-ból és Magyarország követve Fehéroroszország mintáját orosz bábállammá változik. Másodlagos fizetőeszközzé válik a Rubel. Jön a feudalizmus és a nyomor a lakosság 60-70 százaléka számára, míg a legfelső 5-10 százalék és a Fideszes földesurak rétege tovább gyarapítja vagyonát. Kiszélesedik a mélyszegénységben tengődő réteg és több milliós táborrá válik.

*** 

A demagóg populizmus

Demagógia: Népámítás, a tájékozatlan tömegek megnyerésére irányuló, nagyhangú, hazug ígérgetéseken és az érzelmek felelőtlen felszításán alapuló politikai manipuláció. És mi a populizmus? Ez már picit összetettebb kérdés. Posztom erről szól.

populizmus.jpg

A populizmus olyan politikai eszközrendszer, mely vezetőit a népakarat képviselőinek állítja be, a népet homogén egységnek, nem pedig individumok színes halmazának tekinti, a többségi akaratot pedig korlátlan felhatalmazásnak állítja be, bármilyen önkényes politikai vagy hatalmi szándék illetve hatalmi visszaélés keresztülviteléhez. 

Eközben a populizmus egy "parazita-ideológia" is hiszen önmagában nem ad átfogó gazdasági-társadalmi programot; hanem mindig más ideológiákhoz, gazdatestekhez kapcsolódva jelenik meg (például nacionalizmushoz, konzervativizmushoz, ritkán szocializmushoz kötődve). További jellemzője a karizmatikus vezetőközpontúság, az egyszerű megosztó üzenetek küldése szavazóiknak és a "mi kontra ők" narratíva (örökös ellenség-kereséssel). Jellemző szavazótábora a kevésbé iskolázottak rétege. 

A mai populizmus egyik korai képviselője volt William Jennings Bryan mégpedig az amerikai Demokrata Párt 1896-os elnökjelöltként.

A modern korban ő használta először választási harcban a populizmus újkori eszköztárát (nyerni azonban így sem tudott). Később mégis politikai hatalomhoz jutott, mégpedig Woodrow Wilson kormányában, külügyminiszterként (1913 és 1915 között). 

A populizmus azonban sokkal régebbi múltra tekint vissza.

Ki kell emelni, hogy a populizmusnak vanna bizony még ókori előfutárai is, például Julius Caesar, aki a Populusque Romanus, vagyis a római nép korlátlan hatalmú képviselőjének vallotta magát, egyszerre szolgálva és uralva a lakosságot, mégpedig diktátori teljhatalommal (bár tény, hogy a római plebs számára többnyire kedvező döntésekkel, rendelkezésekkel).

Később a populizmus megjelent az újkorban a jakobinus Maximilien Roberspierre pártjában (a nagy francia forradalom legvéresebb időszakában), majd az orosz narodnyikoknál bukkant fel (a XIX. század középső harmadában), még később pedig a populizmusnak olyan híres XX. századi alakjai lettek, mint Juan Perón Argentínában, Hugo Chavez Venezuelában, Orbán Viktor a jelenkori Magyarországon vagy Donald Trump napjaink Amerikájában.

A populizmus minden alkalommal látszólag a népre támaszkodott, valójában azonban a nép érdeke ellen és önnön hatalmáért cselekedett, rombolva demokráciát, jólétet és szellemi fejlődést. Mindenhol egy szűk hatalmi kört és elitet gazdagított meg és egy úgynevezett oligarcha-rendszert teremtett, melyben a kivételezett kevesek gazdasági és politikai befolyással egyszerre rendelkeztek.

demagog_populizmus.jpg

Minden alkalommal, nagyon nehéz volt megszabadulni tőle a történelem során, mert a populizmus természeténél fogva kapaszkodik foggal-körömmel a hatalomhoz.

***

Változás szele

jegyzettomb_lap.jpgA változás szelét érezhetjük 2026 márciusában, amikor minden előjel arra utal, hogy talán végre megszabadulhatunk a 16 éve tartó populista kleptokráciától. Tönkretette az országot, ellopta az emberek pénzét és mérhetetlenül meggazdagított egy kiváltságos oligarcha-kört a Fidesz-potentátok legfelső szintjét.

argus_tiktok.jpg

 

eredeti_100erv.jpg

 [jegyzetlap]

 

***

A TOP - 12 legjobb horrorfilm Argus szerint

A horror sajátos műfaj mert a rettegésre épül, arra az érzésre amikor önmagunkat biztonságba tudva rémüldözhetünk egy elképzelt történeten, miközben sokkoló képsorokat bámulunk. A világ legelső horrorfilmje egyéblént 1928-ban készült Terror címmel. Egyes pszichológusok szerint a rettegés iránti vágy evolúciós gyökerekkel bír, hiszen az állatvilágból kiemelkedésünktől kezdődően évmilliókon keresztül mindennapjaink része volt a rettegés, kezdetben a ragadozóktól, később pedig a járványoktól, háborúktól, felkelésektől és a hatalmaskodó elnyomóktól. A horror egy idős tehát valójában az emberiséggel. A modern korra azonban eltűnt, elkényelmesedtünk és ma már csak attól kell féljünk, hogy lekéssük e a buszt vagy hogy kimaradunk e a béremelésből (diákként sikerül e a dolgozatunk). EZT a hiányt akarjunk önkéntelenül is pótolni a horrorok megnézésével, amikor tényleges veszély nélkül is átélhetjük a félelmet.   

Ami a TOP - 12 legjobb horrorfilmet illeti: a lista nyilván szubjektív, hiszen mindenki mástól parázik. Vannak akik a szellemvilágtól félnek, másokat csak a szörnyes filmek indítanak be és sokan a véres - mészárolós dolgoktól irtóznak és rettegnek. Felsorolásomból kihagytam a slasher horrorokat, mert szerintem az már egy kicsit más műfaj. Nézzük tehát a listát.

12. Fűrész franchise

furesz_1.jpg

Forrás: puliwood.hu

11. Nyolcadik utas a halál (és Alien franchise)

alien.jpg

Forrás: 395nap365film.blog.hu  

10. A dolog (1982)

adolog.jpg

Forrás: joblo.com 

9. A 28 héttel később (2007)

28hettel.jpg

Forrás: port.hu 

8. Motel franchise

motel.jpg

Forrás: filmtett.ro 

7. A texasi láncfűrészes (2003) texasi_lancfureszes.jpg

6. Halloween 4. (1988) és a Haloween franchise halloween4.jpg

Forrás: imdb.com

5. Ideglelés Csernobilban idegleles_csernobilban.jpg

Forrás: port.hu

4. A barlang (2005)

 descent_1.jpg

Forrás: screenrant.com

3. Amikor kialszik a fény

amikor_kialszik_a_feny.jpgForrás: 24.hu

2. Sinister

 sinister_1.jpg

Forrás: thecriticalcritics.com

1. Démonok között franchise

demonok_kozott.jpg

 Forrás: lexpress.fr

Ha horror-kedvelő vagy és akad itt olyan, amit még nem láttál, ajánlom megtekintésre, illetve a komment szekcióban várom a te ajánlásaidat is. 

arguser_allec.jpg

agnes_feleseg.jpg

süti beállítások módosítása